Változik-e még a minimálbér 2023-ban?
2023.07.03
“A várható nehéz politikai (háború) és gazdasági helyzet miatt reálisan azt a célt tűztük ki, hogy a minimálbér reálértéket őrizzük meg, így a megállapodás 16%-os emelés lett.
Ugyanakkor a bizonytalan helyzet miatt a megállapodás 4. pontja szerint, ha “a gazdasági folyamatok az előrejelzésekhez képest jelentősen eltérően alakulnak (különösen, ha a 2023.évi átlagos infláció mértéke a 18%-ot várhatóan meghaladja), úgy a féléves makrogazdasági és vállalkozási adatok birtokában a felek a megállapodást újratágyalják.”
Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnökének cikke a Portfolio oldalán:
A minimálbérről szóló idei megállapodás tartalmaz egy kitételt, amely szerint év közben újra összeülhet a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke tekinti át a kérdést a munkaadók szemszögéből.
Az éves minimálbértárgyalások és az ennek eredményeként létrejövő megállapodás jelentős mértékben az előttünk álló évre vonatkozó gazdasági előrejelzésekre épül. Ez önmagában is sok bizonytalanságot rejt. Számos esetben előfordult, hogy az előrejelzetthez képest az infláció alacsonyabb volt, illetve a Covid járvány kitörésének évében a várt gazdasági növekedés helyett jelentős visszaesés következett be, miközben az előrejelzésen alapuló megemelt minimálbért ki kellett fizetni, ami a vállalkozások egy részénél feszültséget okozott.
A 2023-RA VONATKOZÓ MINIMÁLBÉR MEGÁLLAPODÁS IS SOK BIZONYTALANSÁGOT REJTŐ ELŐREJELZÉKRE ALAPOZÓDOTT.
Munkáltatói szempontból a várható folyamatok részletes elemzése mellett 3 fő mutatószámot szoktunk kiemelni, melyek döntő mértékben meghatározzák, hogy a vállalkozások milyen többlet bérköltséget tudnak várhatóan kigazdálkodni. Ez a három mutató:
a termelékenység alakulása (ezt 2023-ra a GDP-vel helyettesítettük),
a fogyasztói infláció,
illetve az adó és járulék terhek alakulása.
A 2023-ra vonatkozó megállapodásnál abból indultunk ki (közösen a szakszervezetekkel), hogy a GDP várhatóan stagnál, az adó és járulékterhek lényegesen nem változnak, és a várható éves átlagos infláció 16% körül alakul.
A várható nehéz politikai (háború) és gazdasági helyzet miatt reálisan azt a célt tűztük ki, hogy a minimálbér reálértéket őrizzük meg, így a megállapodás 16%-os emelés lett.
Ugyanakkor a bizonytalan helyzet miatt a megállapodás 4. pontja szerint, ha “a gazdasági folyamatok az előrejelzésekhez képest jelentősen eltérően alakulnak (különösen, ha a 2023.évi átlagos infláció mértéke a 18%-ot várhatóan meghaladja), úgy a féléves makrogazdasági és vállalkozási adatok birtokában a felek a megállapodást újratárgyalják.
Hogyan állunk most?
A féléves adatok még nem állnak rendelkezésre, ezekre még kb. egy hónapot várnunk kell. A féléves tényadatok mellett fontos, hogy a 2. félévre vonatkozó előrejelzések hogyan módosulnak, hiszen a megállapodás éves, illetve éves átlagos adatokra alapozódik.
Az látható, hogy az inflációs előrejelzés abban pontos volt, hogy az infláció tetőzése március körül várható, azonban az ezt követő csökkenés üteme lassabb a várakozásoknál. Az még bizonytalannak tűnik, hogy a csökkenés ütemelassabb a várakozásoknál. Az még bizonytalannak tűnik, hogy a csökkenés üteme a 2. félévben hogyan alakul, és az éves átlagos infláció mértéke magasabb lesz-e 18%-nál.
Habár a vállalkozások helyzetére vonatkozó féléves adatok sem állnak még rendelkezésre, az világosan látszik, hogy a gazdasági eredményekben, legalább is az 1. félévben, visszaesés várható. Ezt erősítik a vállalatoktól és az MGYOSZ ágazati szövetségeitől kapott visszajelzések, illetve komoly aggodalomra ad okot a nemrég közölt adat az ipari termelés alakulásáról, mely 5%-os csökkenést mutat.
A FENTIEK ALAPJÁN AZ MÁR BIZTOSNAK TŰNIK, HOGY MINIMÁLBÉRRŐL TÁRGYALNUNK KELL.
Erre várhatóan legkorábban július végén kerülhet sor, amikor a féléves gazdasági mutatók mellett, már rendelkezésre állnak a Kormánynak, az ezeket figyelembe vevő módosított éves előrejelzései is. A tárgyalások során komoly dilemmát okozhat majd, ha az esetlegesen magasabb éves inflációt ellensúlyozandó, a szakszervezetek a minimálbér évközi további emelését követelik, míg a munkáltatók a gazdasági eredmények romlása miatt ennek a forrását nem tudják megteremteni.
A HELYZETET MÉG ÁRNYALJA, HOGY IDŐKÖZBEN MEGKEZDŐDTEK AZ EGYEZTETÉSEK AZ EU MINIMÁLBÉRRE VONATKOZÓ IRÁNYELVÉNEK HAZAI IMPLEMENTÁCIÓJÁRÓL IS.
Összefoglalóan egyelőre részadatok ismeretében inkább csak találgatunk, ezek alapján még komolyan megalapozott tárgyalási pozíciót nem lehet kialakítani, ami azonban biztos, hogy fontos és nehéz tárgyalások előtt állunk.
forrás: portfolio.hu