A harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásáról egyeztetett a VKF

2026.09.02

Szeptember 1-jén összeült a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), hogy a felek részletesen áttekintsék a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának jelenlegi helyzetét és a szabályozás gyakorlati tapasztalatait. A Szociális és Családügyi Minisztérium ismertette a felülvizsgálat lehetséges irányait.

Az MGYOSZ támogatja a jelenleg az áttekinthetetlenségig bonyolult, sok jogcímet tartalmazó szabályozás egyszerűbbé és átláthatóbbá tételét, valamint olyan szabályozási környezet megteremtését, amely a munkaerő-kölcsönzés piacán is biztosítja a szereplők számára a szabad versenyt.

Az MGYOSZ hangsúlyozza, hogy a szabályozás kialakításakor figyelembe kell venni, hogy a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása nem kizárólag foglalkoztatáspolitikai, hanem versenyképességi és beruházásvédelmi kérdés is, amelyben az idő jelentős tényező. A munkáltatók részéről a külföldiek foglalkoztatása sohasem cél, hanem kényszermegoldás annak érdekében, hogy a magyar gazdaság működőképességét biztosítsuk, különösen a magyar munkavállalókkal strukturálisan nem betölthető munkakörök esetében. A külföldi dolgozók alkalmazása költségesebb, sokszor kötöttebb, és többféle adminisztratív kötelezettséggel jár.

Az elsődleges cél a magyar munkaerő foglalkoztatása, a magyar munkahelyek megtartása, valamint a munkahelyek minőségének és mennyiségének növelése, ezért a külföldi munkaerő bevonásának mindig átláthatóan és célzottan kell megtörténnie. A munkáltatók is érdekeltek a szabályos csatornák védelmében és a részben közismert visszaélések felszámolásában, ezért továbbra is aktívan együttműködnek a Kormánnyal az átláthatóbb, egyszerűbb szabályok és a következetes ellenőrzési rendszer együttes kialakításában.

Az MGYOSZ – összhangban más magyar munkaadói érdekképviseletek, a nemzetközi kamarák, illetve vezető közgazdászok álláspontjával – ismételten jelzi, hogy a drasztikus korlátozások működési korlátokat jelentenek a magyar gazdaság számára. Mivel a külföldi munkavállalók jelentős része olyan belépő vagy támogató pozíciókban dolgozik, amelyek más, magas hozzáadott értékű munkakörök működését is lehetővé teszik, a túlzott korlátozások közvetve a magyar munkavállalók által betöltött, jól fizető álláshelyeket is veszélyeztethetik.